Beszélgetőtársunk Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember
Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember ősi, népi gyógyító tudás tulajdonosa. E népgyógyászati tapasztalatot családja évszázadok óta birtokolja, javasasszony nagymamája oktatta a főzetek, kenőcsök, teák gyógyító erejére. Gyuri bácsit tudománya, legendás személyisége és a cukorbetegség elleni teája tették országszerte ismertté. Jelenleg is 150 féle gyógynövényt ismer és használ. Tudja, melyik fű, fa, virág segít a magas vérnyomáson, az allergián, mi ad gyógyírt az emésztési panaszokra.
– Miért nyugdíjban vonulása után fordult a népi gyógyászat felé? – tettük fel a kérdést a bükki füvesembernek.
– Könyvkereskedő az eredeti szakmám, de nyugdíjba élelmiszer kereskedelemből mentem. 1945 előtt könyvkereskedő segéd voltam, ez idő tájt nem kellett senkinek sem a könyv. Hat éves koromtól 14 éves koromig a nagyanyám tanított, okított a népi gyógyításra, gyógymódokra. Átadta, átörökítette rám a tudását. Az előző rendszerekben a népi gyógymódok használatát kuruzslásnak minősítették, nem szabadott ezzel foglalkozni. Amikor elmentem nyugdíjba, akkor az Egészségügyi Világszervezet, a WHO az 1978-as kongresszusán semmisnek minősítette a népi gyógyítás hátrányos megkülönböztetését. Azaz, elismerte hatását, s ajánlotta, hogy használják az emberek, valamint alkalmazzák az orvosok. A doktoroknak régen az orvosi egyetemeken tanították a népi gyógymódokat – válaszolja, majd hozzáfűzi: – Bükkszentkereszten lakom, itt rengeteg gyógynövény található a réteken, az erdőkben. Nyugdíjasként sem akartam unatkozom, emellett segíteni szerettem volna az embereken, így folytattam a családi hagyományt, s én is a népi gyógyászat felé fordultam.
– 89 évesen sem pihen, rengeteg előadást tart országszerte.
– Jó érzés segíteni az embereken, ez energiával tölt fel engem. Hetente három nap tartok személyes tanácsadásokat, heti egyszer megyek előadni, s amikor itthon vagyok, megadott időben telefonon is kereshetnek a gyógyulni vágyók, vagy éppen a hozzátartozóik.
– Minden betegség gyógyítható?
– Amíg nem volt gyógyszer, addig is gyógyították az emberek magukat, vagy a népi gyógyítók, sámánok segítségével lettek jobban. Természetesen minden betegségre van népi gyógymód. A WHO adatai alapján a rákellenes gyógyszerek hatóanyagainak 60 százalékát gyógynövényekből vonják ki.
– Ön is megküzdött ezzel a szörnyű betegséggel.
– Két orvos mondta, hogy melanomám, bőrrákom van. A betegségből kikezeltem magam.
– Magyarországon miért nem használják napi szinten a gyógynövényeket? E téren tapasztal változást az elmúlt években?
– Sok változás ment végbe – erősíti meg, majd mindezt számadatokkal is alátámasztja: – A francia lakosság 21, míg a németek 39 százaléka, a magyarok 26 százaléka használ rendszeresen gyógynövényeket.
– Ősei 21 generációra visszamenőleg foglalkoznak a népi gyógymódokat alkalmazó mesterséggel. Ez idő alatt változtak-e a betegségek? Gondolok itt arra, hogy több száz év alatt mennyire kerültek előtérbe a stressz, vagy éppen az allergiákból adódó megbetegedések?
– Sajnos a rák, ami előtérbe került. Felmérések mutatnak rá arra, hogy 100 ezer lakosra vetítve hazánkban hal meg a világon a legtöbb ember ebben a súlyos betegségben. Az én gyerekkoromban nem volt ennyi rákos megbetegedés. A sok vegyi anyag és a sok-sok stressz okozza ezt a megbetegedést. Emellett a cukorbetegség is előtérbe került.
– Ez utóbbi teáját az egész világon fogyasztják, elsősorban a kinti magyarok.
– Igen. De van olyan eset is, amikor a tanácsadásomon elmondják: a nyugdíjas édesanya azért nem használja a cukorteát, mert nincs ideje megfőznie azt. Ez szomorú.
– Több tízezer követője van Facebookon, mobil applikációs eléréssel és webáruházzal rendelkezik. Mennyire van jelen a családi vállalkozásban?
– Mindezt a családom intézi, ezzel nem foglalkozom. Én elkezdtem termelni a gyógynövényeket, amiket magamnak is gyűjtök.
– Lányának és unokájának is átadta tudását, azaz a több generáción át örökített tudás még mindig él.
– Unokám már gyógynövénytermelői szakon végzett a gyöngyösi, Eszterházy Károly Egyetemen, míg a lányom fitoterapeuta, természetgyógyász vizsgát tett, amit én is elvégeztem.
– Tavasszal melyik teákat ajánl leginkább, hogy kicsit visszanyerjük vitalitásunkat és „megtisztuljunk”?
– Jó szívvel ajánlom a kakukkfű és a csipketeát, a málnalevelet és a szederlevelet. Tisztítókúrára májra a gyermekláncfű, vagy a mezei katáng kiváló, míg vesére nagyon jó a nyírfa levele és a tejoltó galaj is.
– Szellemileg, testileg friss, mit tesz ennek érdekében?
– Állandóan a levegőn vagyok, sokat mozgok, járok a Bükkben. Vettem 16 hektár földet, amin elkezdtem termelni és gyűjteni a gyógynövényeket. Emellett nagy a belső békém, mivel az erdő nagyon nyugtat.
Simon-Németh Adél